Olgoi-Khorkhoi vagy Worm
A Góbi-sivatag mindössze 3 százalékát képezik homoksivatagok. A többi területet homokdűnék, kanyonok, sós vizű tavak határozzák meg. Mintegy 1.295.000 km2 területről beszélünk. Mérges kígyók, skorpiók és nomádok élnek egymás mellett, de a sivatagi homok egy eddig ismeretlen élőlénynek is otthont ad.
Ez az élőlény állítólag nem más, mint egy féreg. Az elhullott állatokon kívül többemberi áldozat is a számlájára írható, ezzel kiérdemelve a "Mongol halálféreg" nevet, vagy ahogy a helybeliek mondják "Olgoi Khorkhoi".
Senki sem tudja megmondani pontosan hogyan is végez az áldozataival, de egyesek szerint valamilyen méreganyagot bocsát ki, savat spriccel a zsákmányára, viszont volt aki áramütésre tippelt.
Az őslakosok és a helyiek szerint a lény létezése már régóta ismert, de az első írott beszámolókra az 1920-as évekig várni kellett.
1922-ben egy amerikai kalandor, név szerint Andrews Roy hallott a szörnyről a helybéliektől. 1926-ban megjelent könyvében ezt írja:
"Meglepett az összhang a szemtanuk beszámolói között és ha nem írja le mindenki ugyanúgy az állatot azt hittem volna, hogy egy helyi mítosz csupán."
A kinézete többek szerint olyan, mint egy óriási féreg, egy tehénbél, mely emberi comb vastagságú, hossza a fél métertől 2 méterig terjedhet. Színe sötétvörös, néha barna foltokkal, de szeme nincs (legalábbis nem láttak rajta), így nem tudják megkülönböztetni a fejét a farkától. Néhány leírás megemlíti, hogy mindkét végén tüskék helyezkednek el. Mozgása a kígyóhoz hasonló, lendületesen kisiklik oldalra és így halad. A föld alatt él és úgy gondolják, hogy egyfajta hibernációs állapotban van, míg a talaj nedvesebb nem lesz.
Számos expedíciót indítottak és számos zoológus indult a lény felkutatására, azonban eddig nem jártak sikerrel. A britt származású zoológus Karl Shuker úgy gondolja, hogy az élőlény nem más, mint az "Amphisbaenid" nevű élőlény. Ivan Mackerle - aki tanulmányozta a Loch Ness-i szörnyet is - szemtanuk kihallgatása után úgy hiszi, hogy a féreg nem több puszta kitalációnál.
Tudósok és szakértők szerint nem lehet igazi féreg, mert nem tudna megélni ezen a éghajlaton, mind a talaj, mind a levegő túl forró. Felmerül az a gondolat, hogy az állat nem más, mint egy Szkink, bár a féregnek egyszer sem tulajdonítottak lábakat. A legtöbb esély egy mérges kígyóra van, ami tényleg megölhet embereket, ha elég óvatlanak.
Senki sem tudja megmondani pontosan hogyan is végez az áldozataival, de egyesek szerint valamilyen méreganyagot bocsát ki, savat spriccel a zsákmányára, viszont volt aki áramütésre tippelt.
Az őslakosok és a helyiek szerint a lény létezése már régóta ismert, de az első írott beszámolókra az 1920-as évekig várni kellett.
1922-ben egy amerikai kalandor, név szerint Andrews Roy hallott a szörnyről a helybéliektől. 1926-ban megjelent könyvében ezt írja:
"Meglepett az összhang a szemtanuk beszámolói között és ha nem írja le mindenki ugyanúgy az állatot azt hittem volna, hogy egy helyi mítosz csupán."
A kinézete többek szerint olyan, mint egy óriási féreg, egy tehénbél, mely emberi comb vastagságú, hossza a fél métertől 2 méterig terjedhet. Színe sötétvörös, néha barna foltokkal, de szeme nincs (legalábbis nem láttak rajta), így nem tudják megkülönböztetni a fejét a farkától. Néhány leírás megemlíti, hogy mindkét végén tüskék helyezkednek el. Mozgása a kígyóhoz hasonló, lendületesen kisiklik oldalra és így halad. A föld alatt él és úgy gondolják, hogy egyfajta hibernációs állapotban van, míg a talaj nedvesebb nem lesz.
Számos expedíciót indítottak és számos zoológus indult a lény felkutatására, azonban eddig nem jártak sikerrel. A britt származású zoológus Karl Shuker úgy gondolja, hogy az élőlény nem más, mint az "Amphisbaenid" nevű élőlény. Ivan Mackerle - aki tanulmányozta a Loch Ness-i szörnyet is - szemtanuk kihallgatása után úgy hiszi, hogy a féreg nem több puszta kitalációnál.
Tudósok és szakértők szerint nem lehet igazi féreg, mert nem tudna megélni ezen a éghajlaton, mind a talaj, mind a levegő túl forró. Felmerül az a gondolat, hogy az állat nem más, mint egy Szkink, bár a féregnek egyszer sem tulajdonítottak lábakat. A legtöbb esély egy mérges kígyóra van, ami tényleg megölhet embereket, ha elég óvatlanak.
A lény viszonylag rövid idő alatt bekerült a köztudatba. Számos dokumentum film, mozifilm (Ahová lépek, szörny terem) készült, szerepelt TV-show-ban, könyveket írtak róla.
Még ha a féreg gondolata ki is zárható, a Góbi sivatag otthont adhat egy ismeretlen élőlénynek, hiszen a terület nagy része lakatlan, a határok mentén elszigetelt tartományok vannak, kanyonok szegélyezik. Így egy rejtőzködő, életét a föld alatt élő élőlény az emberi tekintetektől biztos menedékre lelhet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése