ÁrnyHarcos

Ha nem akarod tudni az igazságot, most fordulj vissza. Ha mégis tovább olvasod ezt a szomorú történetet, nem mondhatod később, hogy én nem szóltam.

Nos, a cím meglehetősen furcsa, tudom, amolyan semmitmondó, de mindenki meg fogja érteni, ha végighallgatja ezt a históriát. Ez a horrorisztikus történet Japánból származik.

Gyermekrajzok mesélik el a rémisztő sztorit, ami sok anyukát aggodalommal töltött el. A pszichológusok szerint teljesen normális, ha a gyerekeknek egy bizonyos korban képzeletbeli barátjuk van, ám a paranormális jelenségekben hívők úgy vélik, hogy a képzeletbeli barát valójában szellem, amit a gyerekek még képesek érzékelni, majd 3 éves koruk után elvesztik ezt a képességüket.

Az unokatestvérem és én San Antonioba utaztunk és útközben hírét hallottuk egy elátkozott vasúti átkelőnek. 

Bárcsak otthon maradt volna, távol ettől a kegyetlen világtól, amiben élünk. Kedves olvasó, a gyerekek nem csámboroghatnak el egyedül ebben a világban, de nem tarthatjuk őket örökké otthon. 

Carrie szerette a vasárnapokat. A szülei mindig ekkor mentek el ügyeket intézni, egyedül hagyva őt, így fel tudta hívni a barátját, Josh-t.

Ez egy eléggé ismert japán történet. Egy vers, az a címe, hogy „Tomino Pokla”. Azt mondják, hogy csak magadban szabad elolvasnod, sohasem olvashatod fel hangosan. Ha mégis fel szeretnéd olvasni, vállalnod kell a felelősséget a tetteidért. 

Aludni próbálsz, de egy zavaró hang ébren tart. Mintha valami a falon kaparászna. És morogna. Megpróbálod magad megnyugtatni, hogy ez csak a szél hangja a fákon, de a hang csak erősödik. És erősödik.

Berlin a II. világháború után elszegényedett. Éhezés és betegség pusztított a lakosság körében.

Néhány évvel ezelőtt, egy anya és egy apa úgy döntött, hogy kicsit kiruccannak, szóval az éjszakát a városban töltik. Elhívták a legmegbízhatóbb bébiszitterjüket. Amikor a bébiszitter megérkezett, a két gyermek már az ágyban aludt. A bébiszitternek csak meg kellett győződnie arról, hogy a gyerekek jól vannak-e.

Régen a kisgyerekeket a kedvenc játékaikkal temették el. Bármi lehetett – egy fából készült kishajó, egy kisebb baseball ütő, egy régi baba, bármi, amit a gyermek szeretett.

A húgom nagyjából 15 éves volt, amikor anyánkkal Dél-Afrika északnyugati részére költöztek. Azon a területen sok a tövises fa, a fű magas és sárga, kevés a szomszéd és mindig csend van. Egy régi tanyaházban éltek egy domb tetején. Dél-Afrikában a dombot ’koppi’-nak hívják. Olyan volt, mint egy sziget egy tengeren, aminek sárgák a hullámai… és néha nagyon magányos és csendes tudott ott lenni az élet. Ha például segítségért kiáltanál, senki sem lenne elég közel ahhoz, hogy halljon téged.

Részlet egy helyi újságból: Az ismeretlen gyilkos még mindig szabadlábon Egy hét telt el a megmagyarázhatatlan gyilkosságok óta, de az ámokfutó még mindig szabadon van. Még mindig nem találtak elég bizonyítékot, de egy fiatal fiú azt állítja, hogy túlélte a gyilkos támadását és most elmondja, mi is történt: "- Rosszat álmodtam ezért felébredtem az éjszaka közepén. - mondja. - Feltűnt, hogy nyitva van az ablak, pedig emlékeztem rá, hogy lefekvés előtt becsuktam. Felkeltem és bezártam, azután csak visszafeküdtem és megpróbáltam újra elaludni. Az a furcsa érzésem volt, mintha valaki figyelne. Felnéztem és majdnem kiugrottam az ágyból. Egy kis fény átjutott a függönyön és megvilágította a szemeit. Nem normális szemek voltak, egészen sötétek és baljósak, szinte feketék. Halálra rémültem tőle. Ekkor láttam meg a száját. Borzalmas volt, felállt tőle a hátamon a szőr. Az az alak csak állt ott és nézett. Azt hittem örökre ott akar maradni, de akkor mondott valamit. Egyszerű monda...

Volt egyszer egy fiatal lány, akit egyedül hagytak a szülei otthon. A gyerek bebújt az ágyába, de nem tudott elaludni, mert folyamatosan azt hallotta, hogy a fürdőszobában csepeg valami.

Modern korunk egyik legrémisztőbb szörnyetege a Figyelő 2003 nyarán keltette fel a média figyelmét a humanoid-szerű, halványszürkés bőrű lény, ami álmában figyeli az áldozatát, majd megöli, ha felébred. Téves az a feltételezés, hogy a fejlett világunkban nincs helye természetfeletti legendáknak, mert hiába az egyre okosabb találmányok, egyre fejlettebb orvostudomány, rejtélyes mítoszok még napjainkban is léteznek.

Viharos éjszaka volt, amelyen egy férfi vezetett az otthona felé, amikor észrevett egy fiatal lányt az utcán. A lány vörös sálba burkolta magát az eső ellen. A sofőr lehúzódott az út szélére, hogy felajánlja a lánynak, hogy elviszi. Az idegen beült az autóba.

Megérdemelt pihenésére készült egy amerikai férfi, melyet egy külvárosi hotelben akart eltölteni. Becsekkoláskor megkapta a kulcsokat majd a recepciós az emeletre kísérte, hogy megmutassa, merre található a szobája. A folyosón sétálva egy szám nélküli ajtó előtt haladtak el, melyet a férfi nem tudott szó nélkül hagyni, de a recepciós csak annyit mondott, hogy senkinek sem szabad a szobában tartózkodnia, de még csak belesnie sem.

Egy fiatal lány ül a metrón, könyvet olvas, amikor észreveszi, hogy a vele szemben ülő lány meredten bámulja, sőt, a lányt körbefogó két férfi is őt nézi.